Egy tekintetben összefoglalni  az embert. Ez a portré. A legfontosabb eszköz ilyenkor nem is a kamera, hanem a megfelelő kommunikáció. Aki ismer ezen nem is lepődik meg, viszonylag kevés mellettem a csend, de ilyenkor a szó minden értelmében a portréalany kerül a fókuszba.

 

Maga a fotózás is egy dialógus ami ilyenkor hatványozottan érvényes. A beszélgetés során ahogy egyre jobban megismerjük egymást úgy csusszan le észrevétlenül a tükörben gyakorolt „szelfi arc” és a sokkal szebb, természetes énünk mosolyog a kamerába. Egy gondolat a tekintet mögött, ami megtölti az egész képet történettel, vagy esetleg izgalmas kérdésekkel!

 

Mindenki fotogén! (Ezt bizonyítja az is, hogy az alábbi képek alanyai közül csekély a hivatásos modell.)